ANGOL MINTÁRA
A szépséges angolkert
A kastély körül található, több mint l6 hold területű, angol mintára telepített park történetéről, életkoráról nem sokat tudunk. A park elődje talán a kastély körül meghagyott ősi erdő lehetett, melynek még létező legidősebb fái 250-300 évesek, első említésük 1846-ból való.
Az 1856-os földkönyvben már urasági lakot és kertet említenek. 1860-74. között „kastél angliai kerttel”, majd 1895-ben „kastél angol kerttel”.
A mai formáját Holitscher Károly felesége, Kemény Vilma alakíttatta ki 1906-ban. Tanácsadója Réde Károly főkertész volt a Fővárosi Kertészettől. A két világháború között több állandó munkást alkalmazott a park állandó ápolására, vezetőjük Kiss János volt. Az addig is meglévő, meglehetősen elvadult erdőt egzotikus növényekkel telepítették be, meghagyva az eredeti több száz éves kőriseket, hársakat, platánokat, csertölgyeket. A háború után a családtól elvették a parkot is, a szépen gondozott dísznövények kipusztultak, a fák folyamatosan elöregedtek, a kor és a különféle kártevők miatt kidőltek vagy kivágásra szorultak. A park területén található a kastély, a kápolna, az egykori uradalom gazdasági épületei, két sportpálya, régebben az idősek napközi otthona és a Sörkert is. A Sörkert felújítás alatt áll, az újra üzemeléskor kávézó lesz kialakítva a területen.
Már nyomai sem látszanak a Jókai út felőli kilátónak, a kápolna felőli mutatós galambháznak, a tenisz és röplabdapályának, és az Osztrák-Magyar Monarchia egykor legnagyobb vérbükkjének, amely már a háború előtt is turisták sokaságát vonzotta Cseténybe. A vérbükk a pálya helyének rossz megválasztása után az azt követő földmunkák miatt száradt ki. A park létére az első utalásokat 1846-os térképen és egy 1848-as egyházi jegyzőkönyvben találjuk.
Jelenlegi állapota inkább gondozott parkerdő jelleget mutat, mint a két világháború közötti egykor egzotikus növényekkel telepített arborétumot.
A kápolna
A magyarországi reformáció kezdeteitől fogva Csetény lakói előbb kizárólagosan, később többségükben református hitet vallottak, viszont földesuraik általában római katolikusok voltak. A kápolna a földesúri családot és hasonló hitű alkalmazottait szolgálta. Pontos építési ideje ismeretlen. Az 1845. évi canonica visitatio még nem említi, de Járdánházy Dániel református lelkész 1848. március 12-én viszont feljegyzi: „Esterházy Mihály itt e helyben grófi lakja udvarán házi kápolnát csináltatott”. Az épületet megszemlélve, úgy látszik inkább, hogy felújíttatta, vagy átalakíttatta a már meglévő épületet.
Az 1870-es canonica visitatio 15-20 évesnek becsüli a kápolnát. 1874-ben Schlézinger Dávid, a birtok új tulajdonosa hitbeli okok miatt megtiltja a kápolna használatát, így annak berendezését az ácsteszéri plébániára szállítják.
A birtokot megvásárló Báró Bornemissza Gábor 1877-ben helyreállíttatja az épületet és berendezését, fenntartására 200 forintos alapítványt hoz létre. Utoljára 1994-ben újították fel az épületet a csetényi katolikus hívek.
2007-ben megkezdődött az épület tető- és héjazatcseréje. 2007. szeptember 30-án szentelték újra a kápolnát.
